Dél-Olaszországi barangolás

A húsvéti szünetben nagy útra vállalkoztunk, a Fehérvár Travellel Dél-Olaszországba utaztunk, ami ott is külön világ...Nápoly és a Vezuv, Pompeji, Herculaneum, Paestum és a nápolyi öböl, Sorrentó, Amalfi, Capri, Ravello...Hogy csak a legismertebbeket említsem. A Vezuvra is felmásztunk, ez volt életem első - (kicsit)működő - vulkánja. A Nápolyiakat azért jobban idegesítheti, amit az ókori kiásott városokban, Pompejiben és Herculáneumban láttunk.
A másik része az útnak a keleti partvidék, Bari, Lecce, Martina Franca, Ostuni városai voltak, és Matera, amire talán leginkább kíváncsi voltam. Korábban láttam róla képeket, de a valóság érdekesebb, annak ellenére, hogy nem Dél-Olasz időjárást fogtunk ki. Volt eső, kicsit hűvösebb is, de remélem ez csak érdekesebbé tette a látványokat. Szépek a fekete felhők-ha van tető a hajón, de ha nincs...   elázol.
A keletkezett hatalmas fotóanyag feldolgozása és bemutatása a legnehezebb, most két részre bontottam az anyagot, az olasz sikátorok külön fejezetet érdemelnek, akkora hatással voltak rám. Ebben látom megtestesülni az olasz életérzést, a lezserséget, arrafelé sok helyen a szegénységet, vagy a hagyományokat, -nevezzük aminek akarjuk. Én mégis azt láttam, hogy azért jól érzik magukat, hangosak, sokat beszélnek, -egymással, és lazák...
Jó szórakozást a képekhez, és a szöveg is segíthet, hogy miért is került valami a képre. Nekem ez mind új volt...
Aki szépet akar látni, kezdje Amalfi gyönyörű panorámájával a lap alján, és biztosan kedvet kap egy utazásra.
Aztán jöhet a "Dél-Olaszország" és a "Kis olasz sikátor tan" a "Galériákban"